Nem állítom biztosan, hogy semmi nem történik véletlenül, de az biztos hogy az emberek körülöttünk felemelnek, vagy lehúznak minket. Hiszel abban hogy egy bizonyos embertípusnak mindig kell egy hely az életedben? Lehet hogy ugyanabba az emberbe szeretünk bele újra és újra.
Az első szerelmem, aki mindig csak plátói maradt, mintha végig kísértene. Elfelejtem, mikor előtérbe kerül más, de akkor is van egy kis ablak a szívemen, ahol kikukucskál. Ilyenkor 
Közben támaszt adott és bevezetett, abba a mély szerelembe, amit még most is látok a szemében. Csendes gyilkos típus, aki képes levezetni az energiáimat. Kimért és keveset beszél, azért mert feleslegesnek tartja, de ha közel enged magához, rájössz, milyen mély gondolatai vannak. Levetkőztet a szemével és ezt látod is, de nem teszi meg a lépést. Őrjítő várakozás. Egyetlen volt, és megismételhetetlen. Azt hittem.
Kb féléve kerültem közelebb ahhoz a sráchoz, akire azt mondhatom, hogy ugyanolyan mint ‘Ő’ volt. Nevezzük ‘S’-nek. Üvöltő hallgatás, sokat ígérő gondolatok, háttér zajok célok és meghalok olyan dögös. Pont ebből indultam ki. Annyira szexi, olyan melegséget és gondoskodást áraszt magából, amire épp szükségem van. Mikor megölel, úgy érzem fontos vagyok. Nem akartam eljutni oda ahol most vagyok, mert tudom hogy ez hova vezet. Szótlanul ült mellettem, én sem mondtam semmit, csak hozzám ért a karja. Olyan forró volt, hogy megmozdult bennem valami. Ha mélyen a szemembe néz, azt akarom, hogy megálljon az idő. A szexre korlátozott gondolataim, átalakultak és azt akarom, hogy átöleljen, felvállalhassam, mennyire kötődöm hozzá, és hogy erőt ad. 
Vicces, ha arra gondolok, miért került ez az ember a közelembe. Mindketten komoly barátok, de biztos hogy egyikőjüknek közelebb a helye…. Az érdekesség része, hogy ‘Ő’-vel sosem voltunk szinglik egyszerre, ráadásul azon a napon jöttem össze az exemmel, mikor Ő szakított, majd félév múlva cseréltünk szintén egy napon. egymás tudta nélkül.És itt van ez az új fiú, barátnő nélkül, bár szerelmesen…..ez sors vagy véletlen? ….és mikor tudom meg miért van így? ~


Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: